Sávoly Malom Szabadidőpark

A középkori települések keletkezésének egyik fő feltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű víz jelenléte. A Tapolca a Marcal mellékfolyója mindezt Pápa környékén biztosította. Forrásfője Tapolcafőn keletkezett, melynek helye ma is látogatható.

Kialakult a kézművesipar, ezen belül is a malomipar. A Tapolca patak vízmennyisége olyan nagy volt, hogy alkalmas volt malmok meghajtására, így a partján Tapolcafőtől egészen a Marcalig szinte 200-300 méterenként vízimalmok épültek, melyek a kenyeret, az ipart, a kereskedelmet jelentették a város számára. Veszprém megyében azért is volt nagy jelentőségük a pápai malmoknak, mert vizük állandó kb. 15,5^o-os hőmérsékletének köszönhetően télen sem fagyott el, így évszaktól függetlenül üzemelhettek. A Tapolca pataknak köszönhetően Pápa a vízimalmok paradicsoma volt.

A vízimalmok lehettek alulcsapottak, amikor az elfolyó víz ereje hajtotta a malmot, alulról forgatva meg a hatalmas kerekeket. Lehettek a nagyobb vízszint különbség miatt felülcsapottak, amikor többnyire fából készült csatorna segítségével felülről vezették a kerekekre a vizet.

 A Tapolca patakon az alábbi malmok működtek: (A Hatkereku- és Tízes malom felülcsapott volt a többi alulcsapott.)

1. Forrásfői malom
2. Forrásfői Kalló malom
3. Tapolcafői N. Comnitz malom
4. Simaház malom
5. Káptalan Kalló malom
6. Döbrési malom
7. Zavari Kalló malom
8. Papirosmalom
9. Igali (Hatkerekű) malom
10. Sávoly (Szedlmayer) malom
11. Csingeri malom
12. Hantai Kalló malom
13. Bogáts malom
14. Camerális malom
15. Kishantai vagy Benedictus malom
16. Hódoska vagy Uki malom
17. Kapitány malom
18. Városmalom
19. Tízes malom
20. Mester vagy Marok malom
21. Parochialis vagy Pap malom
22. Felső Eperjesi Küllő malom
23. Fehér malom
24. Borsosgyőri malom
25. Asszonyfai malom
26. Börhendi malom
27. Acsádi felső malom
28. Acsádi alsó malom
29. Alsógörzsönyi malom
30. Felsőgörzsönyi malom
31. Marcaltői malom.

A XIX. század végén megjelentek a hengerszékek, melyek leváltották a malomköveket. A malmok termelékenysége megnövekedett, elindult a verseny a molnárok között, hiszen újabb őrletőket kellett szerezniük. Lovakat tartottak és akár 20-30 km-t is mentek, hogy összegyűjtsék a gabonát, melyet őrlés után vissza is szállítottak.

A pápai malmok az évszázadok során változásokon, átépítéseken estek át, de a legnagyobb átalakítások Gróf Eszterházy Károly idejére tehetők. Erre utalnak a falakban található betűjelöléssel ellátott téglák.

A Sávolyi malmot Sávoly puszta határában a Tapolca patak jobb partjára építették. Építésének ideje nem ismert, de több száz éves múltra tekint vissza. 1908-ig Gróf Eszterházy Sándor tulajdonában volt. 1832-ben 4 db alulcsapott kerékkel működött. Ebben az időben Véber Antal molnármester bérelte és működtette. Végleges formáját feltehetően az 1880-as években kapta.

Ahogyan Pápa lakossága egyre növekedett, a Tapolca vize folyamatosan szennyeződött. Ahhoz hogy a lakosok vízellátása biztosított legyen, közvetlen a forrástól kiépített vezetéken keresztül juttatták el a jó minőségű vizet.  Ettől kezdve a patak vízmennyisége csökkent, és nem tudta már biztosítani a malmok megfelelő működését. Egyes malmok csökkentett idővel dolgoztak, míg mások korszerű turbinákat szereltettek. Később, amikor a víz már a turbinák meghajtására is kevésnek bizonyult, át kellett térni a villamos meghajtásra. A századfordulón a Sávoly malom már csak egy kerékkel működött. 1908-ban az akkori bérlő, Szedlmayer Dezső megvásárolta és korszerű Francis turbinát szereltetett. A malmot ettől kezdve Szedlmayer malomként is nevezték.

A Pápa környéki malmok vesztét a második világháború utáni államosítás okozta. Sokukat azonnal megszüntették, némelyikből termelőszövetkezeti daráló lett. A liszt, mint csomagolt nagyipari termék, megjelent a boltok polcain, senki sem vitte gabonáját már őrletni. Hiszen nem is volt már gabonája, minden a tsz-be került.
Az államosítás, mint mindent, ezt a malmot is érintette. 1951-ben állami kézre került, majd 1955-ben átvette a Pápai Tanács, akik rövid ideig még működtették, majd a berendezések egy részét elszállították.

1970-ben a források elapadtak, a Tapolca medre eliszaposodott. A technika fejlődése és a patak vizének elapadása mára ítéletet mondott az évszádos múltú vízimalmok felett. Ma már csak itt-ott lehet felfedezni egy-egy turbina maradványait, vagy malomlapátot. A nagyméretű malomépületek raktárak lettek, vagy sokszor több család otthonává váltak. Fenntartásukról, megóvásukról senki nem gondoskodott.

A Sávoly malom 2009-ig a Szedlmayer család lakóépületeként szolgált, és napjainkban is az utolsó lakos unokájának, Szedlmayer Gábornak a tuljadonát képezi.

A múltat idéző családi fotók:

      A lovon Körmendy Zsigmond, a hintón testvére, Tamás                                                                                       Körmendy Zsigmond és Tamás

        Körmendy Zsigmond és édesanyja, Szedlmayer Anna                                                                                                        Körmendy Zsigmond és Tamás

Körmendy Marika és nagyapja, Szedlmayer Dezső

Körmendy Zsigmond, Szedlmayer Anna gyermekeikkel Zsigmonddal és Tamással

Az évek során sajnos az idő erre a malomra is rányomta bélyegét. Lepusztult, romos épületté válltozott.

Mai formáját a jelenleg is zajló felújítások alakították, és még tovább alakítják. Az épület jellege ugyan megmaradt, de a régen működő berendezésekből sajnos semmi nem maradt. Az egykori, robusztus, tekintélyt tükröző malomépület napjainkban különböző rendezvényeknek ad otthont, szabadidőparkként és szálláshelyként üzemel. A Tapolca forrás az utóbbi időben ismét újraéledni látszik. Talán van remény a Tapolca régi medrének helyreállítására is.

 Egy helyi festő ábrázolásán jól látható, hogy korábban a Tapolcán átívelő híd vezetett a malom udvarára.

Felhasznált irodalom:

Heitler László: Régi pápai vízimalmok, Pápa, 1969.

Nádasdy Lajos: A pápai vízimalmok története, In. Honismereti tanulmányok XII. 7- 41. p.

Wöller István: A Tapolca vízimalmai Pápán és környékén, Pápa, 1994. (Fejezetek Pápa város történetéből 1.)

Köszönet a régi családi fotókért Körmendy Zsigmondnak!

Dokumentum pdf formátumú megjelenítése, elmentése